Az ember igénye folyamatosan változik, és ez igaz streaming tartalomfogyasztásra is. A Disney+ műsortára is ezekre az igényekre támaszkodik, de az elmúlt egy évben én nem igazán voltam vele megelégedve, ezért inkább csak akciók erejéig szavaztam neki bizalmat.  Ez látszik most megváltozni, és le is írom, hogy miért gondolom így.

Ha azt gondoljátok, hogy az elsődleges indok a Star Wars vagy a Daredevil műsorok, hogy a Maul – Árnyak mestere vagy a Daredevil: Újjászületés vezetett vissza tartósabban az egeres platformra, van egy rossz hírem: egyiket sem tervezem mostanság megnézni, ami nem jelenti azt, hogy később ne kerülne rájuk sor, de az én figyelmemet egyelőre más tartalmak és funkciók kötik le, amivel talán nem is vagyok egyedül.

Az egészet kezdjük az elején, hiszen számomra a streaming nem csupán arról szól, hogy daráljuk le a kedvenceket és újdonságokat. Ez is egy egység, de nem a legfőbb processzor a fejemben. Tudom, már évek óta másként tekintek a modern műsorfogyasztásra, ezzel talán sokan nem is értenek egyet (még jó, hogy mindig győz a demokrácia), de az én rajongásom a bekapcsoló gombtól a kikapcsolásig terjed, és ami e két izgalmas tevékenység között történik, a rengeteg cím, szín, megoldás és impulzus kiemelten érdekel, sokkal jobban, mint az emberek 80 százalékát.

Szóval kezdjük azzal, hogy hosszú évek után beneveztem egy minőségi tévére, ami megfelel a már említett állandóan változó igényeim hosszútávú kielégítésére, és kellően olcsó ahhoz, hogy ne verjen oda anyagilag. Tehát sokakhoz hasonlóan én is TCL Mini LED tévének szavaztam bizalmat (C7K), és szinte azonnal egy új világba csöppentem. Bámulatos színek és fényerő, a képek színvilága és részletgazdasága pedig szinte újraértelmezi az UHD-ről alkotott véleményemet, és valljuk be őszintén, hogy egy alap LED tévéhez viszonyítva ez nem egyszerű szintlépést jelent, ez maga az otthoni szórakozás paradicsoma, és tényleg fegyelmezni kell magamat, hogy ne üljek órákig a részleteket bámulni.

De, hogy ne csak erről szóljon ez az írás, a lényegét tekintve mégis azért kell folyton megemlíteni, mert amikor az ember ilyen készülékkel vág neki ismét felfedezni a hazai streaming felhozatalt, az előnyök és hátrányok új értelmezést nyernek, és néhány esetben olyan előnyök és tényezők is előtérbe helyeződnek, amire korábban nem is gondoltunk.

Így jött ismét előtérbe a Disney+. Én is sokat írtam korábban arról, hogy egy német szövetségi bíróság ítélete arra kötelezte a médiacéget, hogy egy szabadalmi vita miatt mellőzze a platformon a HDR10+ megjelölést, ami néhány felhasználónál a Dolby Visiont is érintette. Miután ezt a kérdést sikerese rendezték, mára visszaállt a Prémium csomag egyik komoly előnye, és már nem csak filmek vagy sorozatok kerülnek ebbe a magas dinamikatartományú élménybe, de például National Geographic címek is megkapták, ami szerintem jó ötlet volt, hiszen ezen a tévén pédául az egyik nagy kedvenc, A gepárdok világa elképesztően mutat, az ember szinte ott érzi magát a a szavannán a fű alatt lapulva, a színek és fények pedig szinte lemásznak a vászonról, annyira életszerűek.

Tudom, ez sokaknak kevésbé fontos, de tényleg rengeteget számít az élmény értékét illetően. Annyira jó, hogy tényleg nem lehet erről szimplán említésből beszélni.

Szóval a visszatérésem egyik sarkalatos pontja a fejlet UHD sepcifikációs készlet, tovább az ESPN (várható) megjelenése Európában, és az információim szerint Magyarországon is.

…ja, nem!

Ennek egyelőre se híre se hamva, és bár rákérdeztem de semmi, viszont napok vagy hetek kérdése lehet, hogy a rendszer is akarjon itt ESPN hubot, ami egycsapásra változtatja át a Disney+-t egy szélesebb tartományú, multifunkcionális streaming szolgáltatásra, ami bár nem tud minden fogyasztót kiszolgálni, de az én igényeimnek éppen megfelel(ne).

Érdemes leszögezni, hogy sem a kiterjedt dinamikatartomány, sem az ESPN nem egy húzótéma idehaza, és bár egyre nagyobb figyelem hárul a prémium kínálatra, funkciókra, ez nagy tömegben egyelőre nem tűnik idehaza korszakváltásnak. Mégis fontos lépésnek tartom – ahogyan a SkyShowtime esetében a csatornákat, és ha egyenként vizsgáljuk az elmúlt hónapok változásait, fejlesztéseit, az irány egyre jobb és előre mutató.

Azonban is is élesen kell látni, hogy ez a Disney platform sem lesz idehaza must-haven szolgáltatás, vagyis streaming tartalomfogyasztás szempontjából elengedhetetlen, nem úgy a várható Paramount HBO (ez az én fantázia elnevezésem az egyesült Max-SkyShpwtime platofrmra).

Tehát miért tértem vissza a Disney+-ra?

Mert néhány hónapra elég tartalmat és prémium funkciókat kínál, és mert érdekelnek tartom a Disney erőfeszítéseit a fősodor életben tartására, teszem azt még akkor is, ha a tartalmak csak kisebb része érhető el magyar szinkronnal, ami egy ilyen piacon nem tűnik szerencsés dolognak. Mindenesetre kap tőlem egy új esélyt, és jól tudom, hogy a Netflix HDR képessége is párját ritkító, viszont az elérhető tartalmak tekintetében számomra kevésbé vonzó és életképes, de persze-persze, többszőr írtam: én kevésbé rajongok a mainstream kontentekért.

Ezt formát meghagyom nektek, írok is róla amennyit csak akartok mert élvezem, de a saját preferenciámhoz még akkor is ragaszkodni fogok, ha ezzel egyedül maradok ebben az egyre táguló, élménydús, és magával ragadó streaming univerzumban.