Vélemény: Hogyan jutott el az HBO az aranykorszakától a kísérleti nyúlig?

Oszd meg a cikket másokkal is:

Hat évvel ezelőtt, 2016 április 16-án jelent meg az amerikai Forbes magazinban egy cikk HBO Now: Opening the Floodgates for Direct-to-Consumer Streaming Services címmel, amely az akkor debütált HBO Now piaci jelentőségéről, és a közvetlen előfizetői szolgáltatások iránti kereslet mértékéről szólt, megemlítve persze, az akkor még kezdeti műsortárát építgető Netflixet is, ami azóta már letarolta a fél világot SVOD szolgáltatásával, és az egyik legnagyobb műsortárral is rendelkezik.

Viszont nem véletlen, hogy a Forbes cikkére hivatkozom, hiszen a jelenlegi piaci (és tartalmi) erőviszonyokat érdemes egy picit az HBO szemszögéből is megvizsgálni, amely mintha elkezdett volna tanulni az eltelt hat év keserű tapasztalataiból, és láthatóan ezekhez az igényekhez, illetve saját képességeihez mérten készül új zászlót bontani streaming szolgáltatásához.

De mit tudott akkor az HBO, és mit tud majd a jövőben nyújtani?

Az HBO Now 2016-ban nem tett egyebet, mint elkezdte feltérképezni a korszakra jellemző technológiai előnyöket, amelynek kiváló táptalaja volt az akkor debütáló Trónok harcának 5. évada, és egy jól pozícionált indulással elkezdte a rajongókat szépen lassan még inkább az online tér prémium szegletébe terelni, viszonylag vonzó, havi 14,99 dolláros árával. Az HBO Now annyival tudott többet, mint a nálunk is elérhető HBO GO, hogy az HBO prémium műsortárát már nem csak a kábeles előfizetőknek tette elérhetővé, hanem olyanok is regisztrálhattak a szolgáltatásra, akik nem rendelkeztek lineáris csatornával, ezért több elemző akkor még úgy látta, hogy az HBO Now nyújtotta tartalomfogyasztási szabadság lesz a legkomolyabb ellenfele a nemzetközi hódításra készülő Netflixnek, más kérdés, hogy az eltelt évek erre jócskán rácáfoltak.  

Az HBO aranykorából is jócskán volt muníció a teljes műsortárat prémium tartalommal is megtölteni, ami viszont nem jutott el a teljes klasszikus könyvár integrálásáig, mivel különböző licencek, illetve érthetetlen döntések miatt egyes sorozatok nem kerültek fel a műsortárba (pl Törtetők), amit azóta is csak csepegtetve képes a médiahálózat bepótolni. (Európában ez sokkal jobban ment)

A Netflix akkor már régen megérett a nemzetközi kilépésre, hiszen ott volt a House of Cards vagy az Orange is the New Black- életérzés, és a Forbes cikke előtt néhány hónappal a szolgáltatás megjelent több piacon – többek között Magyarországon is, és onnantól már trükközés nélkül is elérhető volt hazai regisztrációval. Ahogy két évvel ezelőtt is megírtam, a hazai prémium-tartalomfogyasztás 2016-ban főként az HBO birodalmának számított, a Netflix inkább egyfajta trendi „huncutságnak” számított egy szűkebb réteg számára, és a kevés magyar felirattal rendelkező szolgáltatás drága volt a mai előfizetői méretéhez, és legtöbb ember számára  kezelhetetlen is.

Belép a Netflix a HBO magyar birodalmába?

Itt volt viszont az HBO GO és a Trónok harca, és az egész szolgáltatás elégségesnek bizonyult az akkori igények haza kiszolgálására, volt szinkron és felirat is hozzá bőséggel, és ki gondolta volna még 2016 elején, hogy egyszer majd az lesz sokunk legnagyobb problémája, hogy a több tucat streaming szolgáltatás közül melyikre érdemesebb előfizetni.

Ha most képzeletben visszatekintünk a Forbes cikk körüli időszakra, nagy valószínűség szerint kevesen gondolták volna, hogy az HBO évek múlva komoly identitásválsággal fog küzdeni, amikor a streaming tartalomfogyasztás ekkora méreteket ölt világszerte, hogy az HBO majd négy év múlva kénytelen az HBO Now (és HBO GO) márkanevet (teljes joggal) megszüntetni, és szinte az alapoktól kell megteremteni új önmagát és lilásra festett arculatát, némileg felvállalva a kísérleti nyúl szerepét is.

Pedig nagyon nem így indult ez az egész, és persze még nagyon nincs késő felépíteni a Max-el egy világméretű tartalomfogyasztási „birodalmat”, de ami ebben valóban elképesztő, hogy az HBO válsága nem a nemzetközi porondon vált igazán kitapinthatóvá, hanem főként Amerikában volt vészesen jelen, és talán azt sem túlzás állítani, hogy tényleg az utolsó pillanatban rántották vissza a hajórudat a méretes jéghegy irányától, ami szerintem egyetlen embernek (és csapatának) köszönhet, a neve Jason Kilar (WarnerMedia CEO).

Az HBO meglehetősen későn vette tudomásul a világ zaját és fogyasztói kívánságát, ami arra ösztönözte a teljes hálózatot és infrastruktúrát, hogy egészen új szemlélettel kell elindulni azon az éles nyomvonalon, amelyet a Netflix, majd a Hulu, majd az Amazon Prime, majd a Disney, végül a Peacock tinédzseri lazasággal pár év alatt kialakított, és akkor még bőven kihagytam a sorból a Paramount Plus-t is a felsorolásból.

Az WarnerMedia égisze alatt feleszmélt HBO-nak nem volt más választása, mint elhagyni a merev sablonokat és egyszer már befulladt csigalassú médiagépezetet, erőt és bátorságot kellett sugározni a nézők irányába, tenni még akkor is, ha a Warner Bros. kettős megjelenési ablakával az újonnan létrehozott HBO Max sokaknál kiveri majd a biztosítékot, mart Kilar valószínűleg azt is pontosan tudhatta, hogy most erre a csibészségre van szüksége a teljes média hálózatnak, és további késlekedés talán a teljes láncolat halálát okozhatja.

Nem kérdés tehát, hogy az HBO-nak 2021-re nem maradt túl sok választása, mint felhasználni valamennyi előnyét és erőforrását, legyen szó csatornák összeolvasztásáról vagy sportjogok streaming telepítéséről, és a cél érdekében olyan lapot is fel kell húzni a teljes streaming pakliból, amelyik 2016-ban még nem is létezett.  

Az HBO újkori történelme 2020 május27-én kezdődött az HBO Max amerikai indulásával, és jó eséllyel még komoly tényezője lehet a nemzetközi streaming piacnak, ami főként a Kilar-féle vezetők további bátorságán fog múlni.

Kép: Andrew Harrer © 2013 Bloomberg Finance LP

#Műsoronplus #HBOMax #HBOZóna #vélemény

Ez az oldal ingyenes és így is marad. Ha támogatnád a munkát, kérlek küldj egy kávé árát, hogy még jobban menjen. Nagyon köszönöm!

Derecskei Zoltán

A Műsoron.hu alapítója