Online tartalomfogyasztó vagy? Erre számíts a jövőben

Oszd meg a cikket másokkal is:

Eltelt az év első fele, és egyre közelebb kerülünk az új streaming szolgáltatók megjelenéséhez. Mindez globálisan nézve fog jelentős átrendeződéséket eredményezni a digitális tartalomfogyasztási piacon, amiből idehaza egyelőre keveset fogunk megérezni, viszont aki nyomon követi a fejleményeket és aktív online tartalomfogyasztó, nem árt tudnia néhány fontos dolgot.

A Disney Plusz és az Apple TV Plusz streming platform debütálásával már most elkezdődtek a spekulációk, hogyan is fog kinézni ez az egész a online műsorfelhozatal, a különböző tartalmak kihez és melyik platformra vándorolnak, és a felhasználókat ez mennyire fogja érinteni. Kezdjük azzal hogy a két új szereplőt nehéz összehasonlítani. A Diseny Plusz a mai értelembe vett „mindenre kiterjedő” online műsortárat tervez elindítani november 12-én az USA-ban és néhány jelentősnek számító piacon, Nyugat-Európában és a Távol-Keleten, addig az Apple TV Pluszra inkább egy műsor gyűjtőplatformként kell tekinteni, persze érkeznek hozzá is jócskán saját gyártású kontentek, az amerikai csatornakínálatról már nem is beszélve, ami minket hosszú ideig nem fog érinteni.

A Diseny Plusznál kezdésre ezeket ígérik:

  • 7500 tévésorozatot,
  • 25 saját gyártású dedikált sorozatot ( (Star Wars, Pixar, Marvel, Disney sorozatok),
  • 10 saját gyártású fimet,
  • 400 filmből álló archívumot,
  • Valamint a Simpson család mind a harminc évadát.

Ezzel szemben az Apple TV Plusz az ígért nagyszámú sorozatokon és filmeken kívül az alábbi, egyelőre főként amerikai csatornákkal kötött stratégiai partnerséget:

  • Acorn TV
  • BritBox
  • CBS All Access
  • Cinemax
  • CollegeHumor’s Dropout
  • Epix
  • Eros Now
  • Lifetime Movie Club
  • HBO
  • Mubi
  • MTV Hits
  • Nickelodeon Hits
  • Showtime
  • Starz
  • Sundance Now
  • Urban Movie Channel

A Disney 2020 első vagy második felére ígért terjeszkedésével megnyílik az út Ausztrália, Kelet-Európa, dél-amerikai régió irányába és a hálót kivetik majd további területekre is. Mindez azért számít, hiszen ahogy a különböző terjeszkedési szakaszok következnek, a szolgáltatói kínálat úgy fog egyre inkább bővülni, gyarapodni, így sokkal látványosabb terjeszkedési képet és tartalmi struktúrát tudnak majd felmutatni. A bejelentés óta viszont történt egy elég fontos lépés: Amit eddig csak sejteni lehetett, a Disney totális fennhatósága alá vonta a Hulut, megragadva a teljes operatív irányítást, beleértve valamennyi statégiai és programing jogkörrel. Hogy ez mit jelent? Azon túl, hogy a Hulu végre átlépi az amerikai streaming piac határait, tartalmai és üzleti tevékenységét csatasorba állítja a Disney sikere és piacvezető szerepének érdekében. Ez óriási fegyvernek látszik a streaming egyre élesedő versenyében, kérdés persze, hogy mindebből mi fog megvalósulni. És akkor nem beszéltünk az Apple piacra lépéséről.

Az almás cég is idén ősszel fog elindulni, azonban az ő elképzelésük egy másfajta terjeszkedési politikára épül. Ez érthető is, mivel eddig nem állt rendelkezésükre saját stúdió és évtizedes gyártói múlt mint a Disneynek, ezért nincs is kezdeti nagyméretű műsortáruk amihez csak saját kontenteket, tehát dedikált filmeket, sorozatokat kéne legyártani. Helyette csavarnak egyet a megközelítésen, és a hagyományos lineáris televíziózás élményét (reklám nélkül) ötvözik a streaming egyszerűségével és szabadságával, amihez pluszban hozzáintegrálják saját Apple Original tartalmaikat. Az Apple TV Plusz már az indulás pillanatában 100 országban lesz elérhető, a földrajzi kontenthatárokat figyelembe véve. Tehát az amerikai csatornákat hazánkban nem tudjuk majd nézni, ugyanakkor a saját gyártású filmek és sorozatok esetében van esély az idei lokalizációra, és a meglévőek sem jelenthetnek majd különösebb akadályt.

A sajtóban olvasható streaming verseny inkább a Netflixre és a Disney Pluszra koncentrálódik. Érdemes viszont egy fontos dologra rávilágítani: A magyar piac így a hazai felhasználói szokások szorosan összefüggenek az adott streaming szolgáltató magyar lokalizációs gyakorlatához. Ahogyan a Netflix is meglehetősen komótosan közelíti meg a magyar, a cseh vagy a szlovák piacot, a Disney Plusz sem fogja elkapkodni, hogy minden erejével a gyors magyar lokalizációra törekedjen, ha a többi piacon más irányt vetne a terjeszkedés. Főleg egy olyan csenevész piacon tűnik bölcs dolognak ez az óvatosság, ahol egy olyan erős régiós ellenféllel találkozik, mint a HBO, amely nem csak kellő tapasztalattal, hanem több évtizedes társadalmi ismerettel és felhasználói szokásokkal is rendelkezik, nem beszélve a saját gyártású, főként a minőségre fókuszáló kontentekről.

Még ha egy szolgáltatótól szokatlan módon is (hiányos évadfeliratok, lekerülő majd felkerülő hiányos szinkronok), de a Netflix is masszívan dolgozik a háttérben, hogy hivatalosan is belépjen a magyar piacra. Hetente tucatjával érkeznek új filmek és sorozatok, amik a premierrel egy időben azonnal megkapják minimum a magyar feliratot, de olykor már a hőn áhított szinkron is megjelenik. A legfrissebb pletykák szerint szintén ősszel, netán télre átcsúszva tervezik a hivatalos hazai szolgáltatói startot. Addig viszont már több száz magyar nyelvű sorozattal, majd ezer filmmel, dokumentumfilmmel és stand-up műsorokkal indulnak a magyar előfizetők kegyeiért. És itt az egyik döntő érv a magyar nyelv megléte, ami a Disney Plusz és az Apple TV Plusz esetében még mindig nem egyértelmű. Erre az évre legalábbis.

Aztán még ide vehető a magyar (tartalom) fogyasztókra jellemző árérzékenység, ami szintén befolyásolni fogja, hogy melyik új szereplő fogja online műsortárát teljes egészében magyar nyelven, főként szinkronnal lokalizálni. Ahogyan a lineáris televíziózás egyre inkább háttérbe szorul Magyarországon, úgy tőr maga előtt egyre nagyobb teret az online tartalomfogyasztás, és erre a piac valamennyi részvevője kisebb vagy nagyobb mértékben elkezdett reagálni. Elég csak példaként felhozni az RTL Most Plusz nyári elindulását, ami nem kifejezetten streaming platformként értelmezhető, inkább amolyan kibővített RTL Klub online több tartalommal és kevesebb reklámmal, de az már most kiolvasható a csatorna szándékaiból, hogy a jövő a modern tartalomszolgáltatóké. És ez nyilván a hagyományos tévé előfizetések rovására fog megtörténni, ami egyre olcsóbbá válik (a tapasztalatok szerint már jelenleg is 30-40%-al olcsóbb egy új 12 hónapos hűségidő megkötése), és az így megtakarított, a háztartásokban a tévézésre szánt havi pénzkeretekből mennyi vándorol a streaming szolgáltatásokra.

Amit már most biztosan ki lehet jelenteni, hogy a modern és minőségi tartalomszolgáltatók adják a legjobb és legkorszerűbb választ a nézői igényekre, még ha korai is lenne a lineáris televíziózást eltemetni. De a csökkenő nézettségre, és az online térben egyre inkább mobilizált tartalomfogyasztásra a kereskedelmi tévécsatornák meglehetősen későn kezdtek el reagálni.

Ez az oldal ingyenes és így is marad. Ha támogatnád a munkát, kérlek küldj egy kávé árát, hogy még jobban menjen. Nagyon köszönöm!

Derecskei Zoltán

A Műsoron.hu alapítója

Leave a Reply